rapszövegek

BűnöS MC~Vándor~
2013.10.31

1. Verze:     Sötét az égbolt, csak a csillagok fénye,
Mit lát a Vándor az esti sötétségben!
De hite élteti, azért bármeddig küzd itt,
A halhatatlan vágyért, mi egyre fűti.

Sétál a Vándor, nincs semmi hangja,
Mi nyitva áll elötte, az az erdő karja!
Szégyentelen népség, ha arra téved,
Tőle nem szabadul el, egyik sem élve.

Magányos harcos Ő, 15 éve,
Farkas-vér csorog, az emberi érben!
Ha falkára találna, kegyetlenebb lenne,
A vérfarkasok között Ő, mindig alfa lenne!

Refl:     Vonítása kegyetlen, ha érzi a vér-szagát,
 Ha elkap téged, nem éled túl az éjszakát!
 Harap s karmol, a teste acél,
 Szeme elött a remény, mi az éltető cél!

2. Verze:     Sötét az égbolt, s a Vádor csak sétál,
Arra jár egy férfi, egyedűl árván!
A póráz a kezében, a kutyáját keresi,
Gondolja a Vándor- "azt többet nem leli!"

S rá veti magát, morogva cibálja,
-Harcolj Te gyáva!- a férfinak kiálltja!
De hiába!

A férfi teste merev, a szeme üveges,
S akkor jön a kutya, de szegény ügyetlen.
Ő is úgy végzi, holtan az erdőben,
A gazdája mellett, egy vérfarkas bendőben!

Refl:

3.Verze:     De nem mindig volt Ő ilyen,
Egy lány fertőzte így meg.
A lány volt a kedvese,
Ezért keresi szüntelen.

Ha meg találja, megöli,
A késsel, mit őriz,
Majd végez magával is,
Mielött nem öl , már megint!

Hisz nem szeret gyilkolni,
Ő költőnek termett!
Mert csak a vérfarkas énje,
Képes ilyen tettre.

Refl: